ÚJ WEBOLDALUNK
Ide kattints!

Minden friss bejegyzés, beleértve a hirdetéseket is már az új honlapra kerül!

Webnode

Webnode



Kisboldogasszonyi szentbeszéd ...»

Egy katolikus papköltő, Mécs László gyönyörű versében olvassuk ezt a sort:

Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!

Milyen szörnyű volt a Mennyei Atya, szerető Szívének az első bűn! A rombolás, amit az végzett.

A Paradicsomkertnek vége; pusztaságos, zord, kietlen lett a föld. Emberlelkek gazosodtak, jégbe

fagyva merevedtek, vagy legfeljebb termették a mérges virágfajtákat. Férges volt minden, és fanyar és fanyar; a szeretet melege, sugara rideg, kényszeredett, minden, csak nem az igazi Napé. - Megesett a Szíve, isteni, atyai Szíve rajtunk:

Vadócba Rózsát oltott, hogy szebb legyen a föld!

Vadócba, ebbe a szegény, bűnös földbe, azaz a kárhozat útján ténfergő-támolygó emberiségbe: Rózsát, a Rosa Mystica-t, a titokzatos Rózsát: Máriát!

Azóta megszépült a föld, és megtermékenyült. Mert a gyönyörűséges szép Rózsa meghozta csodálatos gyümölcsét: a kis Jézust.

Az Ember azóta gyönyörködik Szűz Máriában és annak Fiában, Jézusban. Mert mindaz, aki Máriát, megtalálja, megtalálja az Életet, Jézust, és üdvöt merít az Úrban.

Az Úr tehát beoltotta a Titokzatos Rózsát a vadócföldbe. Csakhogy ezzel nem fejeződött be minden. Ő megtette a magáét, tegye meg az ember is! Jézus megváltotta az emberiséget, de az egyeseknek személy szerint kell gondoskodniuk arról, hogy a megváltás gyümölcsöző legyen a lelkükre. Éppen így mindenkinek külön kell törődnie azzal, hogy lelkének vadócába beoltsa a Rózsát, az Édes Szűzanyát, - különben elkopik, terméketlen, zord lesz a lelke, s alig hoz gyümölcsöt. Máriát kell megtalálnia, s megtalálta az Életet, Jézust. Ó, micsoda édes valóság! Édesanya szülte-hozta, Édesanya ringatta, nevelte, Édesanya öle tartotta még akkor is, mikor értünk való határtalan szerelmében kereszthalált halt. Azóta nem keserű a szenvedés, nem átok a kereszt, és nem elviselhetetlen a megaláztatás!

Miért? - Van Anyánk, akimindezt megédesíti, aki mindennek értelmet ad, aki letörli a halálverítéket embergyermekei homlokáról, s békét csókol a zaklatott szívre.

Titokzatos Rózsa!

Oltsuk, oltsuk, szüntelenül, vadócainkba!

Ma talán ezer kín gyötör bennünket: aggódunk lelkünkért. Mennyi próbálkozás, kísérletezés,mennyi szentmise, ima: - semmire sem mentünk!

Oltsad, oltsad a Rózsát, Máriát, az Édes Szűzanyát, bele a lelkedbe! - Nélküle vad és zordés bizonytalan minden.

Akarsz bizalmat, akarsz kedvet, - erőt, fellendülést, kizsendülő életet, virágot virágra?!Oltsad, oltsad a Rózsát lelked vadócába!

Holnap meg talán jő a szörnyű kísértés. Szemed nem állja meg a helyét, szíved nem állja ki a próbát. Az a bizonyos vágy fel-felnyöszörög vészesen, mint az őserdők csapdába került párduca, s rémülten veszed észre: még mindig gyenge vagy!

Oltsad, oltsad a Rózsát! Most az ideje! Meglásd, fehér rózsák, sőt liliomok nyílnak körülötted.

Máskor meg becsületedben gázolnak, felelőtlenül, kíméletlenül, hol suttogva, hol nyíltan, de tépnek, szaggatnak, talán még a foszlánya sem marad meg jóhírednek.

Oltsad, oltsad a Rózsát, hogy szebb legyen a föld, s el ne átkozd ezt a siralomvölgyet, mert érdemes élni; belőle hajtott ki a Rosa Mystica!...

És ha annyira megülnek a gondok, a kenyérgond és a munka, meg a jövő és a jelen ezer apró meg szörnyű baja, - ne törődj velük! Te csak oltsad, oltsad a Rózsát!

Kell, kell, kell, hogy szebb legyen a föld!

S mikor már imádkozni se tudsz, a kétségbeesés úgy fenyeget, mint a rohanó ár az elöntéssel, elsöpréssel, teljes megsemmisüléssel, akkor oltsad, oltsad igazán a Rózsát!

És hidd el, nem önt el az ár, nem pusztulsz, nem halsz bele kétségbeejtő helyzetedbe, hanem élni fogsz és örülni, mert a Titokzatos Rózsa virul körülötted; illata mennyei, színe soha nem látott, nem élvezett színek színe, megejtő egyvelege; szárán nincsen tüske, gyökere a földben, a te emberszívedben, kelyhe, sziromerdeje a magasságos égboltozat kékségében: Istennek szent ölében!

Nos mi a csodás rózsaoltás módja?

Sokan nem tudják a módját: hogyan szépíti meg a Mária-tisztelet a mi csúnya és jajjal teli földi életünket.

Hogyan?!

- Legyen az az igazi, a tökéletes Mária-tisztelet, vagy még helyesebben: Mária-szeretet!Hogyan leszek én igazi máriás lélek, ha még nem vagyok az? Vagyis: hogyan kezdjem?Mert miről van szó?

Vadócba rózsát oltani, hogy szebb legyen a föld!

Ismerjük emberi természetünket: igazi vadóc! Abba rózsát oltani?! Hozzá még a legszebbet, a leggyönyörűségesebbet, a titokzatos, a misztikus Rózsát, a Szűzanyát, aki egészen szép?!... S úgy beoltani ebbe a mi vadóc emberi természetünkbe, hogy az valóságos rózsaerdő legyen!

Eszünkbe jut Petőfi Sándor verse: "Kedvemnek ha magja volna, Elvetném a hó felett. Ha kikelne, rózsaerdő koszorúzná a telet."

Éppen ez az! Hogy: hó és hó, meg tél és fagy, - és oda most hintsünk, szemezzünk - rózsát? - Mi - és rózsa erdő?!

Pedig lehet! Petőfi csak ábrándképet fest, - semmi az! A mi ábrándunk nemcsak lehetséges, - valósággá lesz. Csak - a módját kell tudni.

Ha tudom a módját a rózsaoltásnak, akkor már azt is tudom, hogyan leszek igazi máriás lélek, azaz, hogyan kell kezdenem sikerrel, mégpedig meglepő sikerrel a Szűzanya-szeretetet.

Hogy fölujjong a lelkünk! «Meglepő» siker! Tehát nem kell sokáig kínlódnom, kísérleteznem, vergődnöm, próbálgatnom?! - Nem, nem kell! - Egyszerű az egész:

Köszöntsük Máriát!

Két szó! De a világon a legszebb, a legbájosabb, a legédesebb - egy kívételével, mert az még ennél is szebb: Jézus! De ezt is csak úgy tudjuk méltóképpen mondani, ha azt a másikat begyakoroltuk, s azután is sokszor mondjuk. - Nos? Melyik az?

Üdvözlégy Mária!

Meglátod, hamarosan muzsikál, dalol, fuvolázik, édesen hullámzik a lelked és egyszerre csak azt veszed észre: megtisztult a bensőd; durva, nyers természeted megfinomodott; haragod, bosszúságod, mérged lecsillapodott; türelmetlenséged, idegességed eltűnt, érzékiséged elenyészett; kemény jellemed meglágyult, makacsságod fölengedett; és - a test templom lett; tiszta körülötted minden; tavasz van; hajnali frissesség.

Gyakorold most ezt néhány héten keresztül - derűre-borúra, minél sűrűbben és állhatatosán, meglásd: «rózsaerdő koszorúzza a telet». Tele lesz a lelked harmatos rózsával, tele az éjjeled, a nappalod, tele a te szürke emberi életed; csak mondd, szépen, dallamosán, áhítattal:

Üdvözlégy Mária!

Kitől tanultuk, honnan vettük? - Magától Istentől, Ő tanított rá. Legerősebb angyalával köszöntötte így Máriát.

Elsősorban is szoktassuk magunkat hozzá, hogy mondjuk, valahányszor harangkondulást hallunk, vagy általában harangozást. A reggeli, déli, esti Úrangyala egyébként is Szűzanyánké. Amikor csak megüti fülünket a harangszó, mondjuk azonnal: Üdvözlégy Mária!

Üdvözlégy Mária!

Vegyük programunkba: májusban, októberben, szombati napokon, Mária-ünnepeken, ha káromlást hallunk, örömben, búban, fájdalomban - bennünk, körülöttünk, az egész természetben, minden ezt a két szót: Üdvözlégy Mária! - lehelje, Őt, Őt, az Édes Szűzanyát köszöntse! Ámen.

Marcell atya nyomán

This div will be replaced

augusztus 15. – Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony)

Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 1,39-56)
A hit megjelenítője

A májusi litániák alkalmával észrevettem, hogy az egyik kisfiú mindig eljön a Szűzanyát köszöntő imára. Kérdezősködtem is tőle buzgósága okáról. Ekkor elmondta, hogy édesanyja váratlanul kórházba került, s ő felajánlotta, hogy május minden napján eljön és édesanyjáért imádkozik. Aznap kissé elkalandoztak a gondolataim a litánia éneklése közben. Azokra gondoltam, akiknek eszébe sem jut, hogy a bajban érdemes Jézus édesanyjához fordulni. Akik megfeledkeznek arról, hogy égi édesanyánk mindenféle nehéz helyzetben képes segíteni. Néhány nap múlva, a kivizsgálást követően hazaengedték az édesanyát a kórházból. A fia ezután sem hiányzott az imáról. Tudta, van miért hálát adnia.

A Máriáról szóló katolikus hitigazságok közül az ő mennybevételéről szólót ünnepeljük a mai napon, amit a magyar hagyomány szerint Nagyboldogasszonynak nevezünk. Még a vallásukat gyakorlóknál is előfordul, hogy mennybevétel helyett mennybemenetelt emlegetnek Mária esetében. Ez pontatlan megfogalmazás. Jézus Krisztus esetében mennybemenetelt mondunk, ezt ünnepeljük a húsvétot követő negyvenedik napon, mert ő a maga erejéből emelkedett a mennybe. Máriánál másról van szó, hiszen ő nem a maga erejéből juthatott a mennybe, hanem Isten vette fel őt a mennyországba. Jézus édesanyja tehát a földi életből a mindenható Isten közreműködésével juthatott a mennyországba.

Ezt az egyáltalán nem lényegtelen fogalmi megkülönböztetést használja XII. Piusz pápa az 1950. november 1-jén közzétett, Munificentissimus Deus (A legbőkezűbb Isten) kezdetű apostoli rendelkezésében, amely Szűz Mária mennybevételének hittételét rögzíti. Ez a következőket tartalmazza: „A szeplőtelen, mindenkor szűz Istenanya Mária, földi életpályája befejezése után testével, lelkével felvétetett a mennyei dicsőségbe.”

Szűz Mária tehát a mindenható Istennek köszönheti megdicsőülését, ezért beszélünk következetesen mennybevételről. A hittétel másik érdekessége, hogy nem kívánta eldönteni azt az évszázadok óta tartó vitás kérdést, hogy vajon Mária meghalt-e vagy halál nélkül, más módon jutott fel a mennybe. A hittétel ezért „a földi életpályája befejezése után” kifejezést használja, hiszen nem tudhatjuk biztosan, hogy miként fejeződött be Jézus édesanyjának földi élete. Erről ugyanis nem tudósítanak az evangéliumok. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy élete a mennyországban teljesedett be. Jézus anyja eljutott az üdvösségre, amelyet Isten minden embernek készített, és amely mindannyiunk végső célja. Ha követni szeretnénk Máriát a mennybe, akkor követnünk kell őt az életszentség útján.

Ha például az oly kedves rózsafüzér imádság titkai segítségével végiggondoljuk Mária életének eseményeit és fiához, Jézushoz való kapcsolatát, akkor észrevehetjük, hogy a mennyországba való feljutás mintegy következménye volt az ő földi életének. Ebből az következik, hogy ha földi életünk során a Krisztushoz való hasonulás és a vele való élet a célunk, akkor a halál, amit Máriával ellentétben mi el nem kerülhetünk, nem fog törést jelenteni számunkra, hanem életünknek folytatása lesz az örökkévalóságban. Hisszük, hogy földi életünk, akaratunk és szándékunk, cselekedeteink és szavaink határozzák meg azt, hogy eljuthatunk-e a mennybe.

Szűz Mária mennybevételének mai ünnepe emlékeztessen minket arra, hogy a Szűzanya a mi égi édesanyánk, akinek pártfogására mindig számíthatunk. Ahogyan magyar őseink évszázadokon keresztül bizalommal fordultak a Magyarok Nagyasszonyához és miként Szent István király országfelajánlásának mintájára önmagukat ajánlották a Szent Szűz oltalmába, ugyanúgy mi is bizalommal kérjük az ő mennyei közbenjárását önmagunkért, családjaink békéjéért és magyar hazánk lelki megújulásáért. Hozzá hasonlóan állítsuk egész életünket Isten szolgálatába és tegyük meg mindazt, amit Isten ránk bíz.

A válságban lévő világban tapasztalható gondok, küzdelmek, igazságtalanságok miatt ne veszítsük el hitünket és reményünket! A názáreti lánynak is lett volna oka az elkeseredésre, de ő „hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki” (Lk 1,45). Erről olvashatunk a mai ünnep evangéliumában.

Neves hittudósok gyakran használják Mária személye kapcsán a „hit megjelenítője” kifejezést. Tanuljunk az ő hitéből, mert enélkül vallásosságunk sokat veszíthet bensőségességéből, gyengédségéből, tisztaságából, egyszóval mindabból, amit talán a hit anyai dimenziójának nevezhetünk. A hit erőt adott Máriának ahhoz, hogy Istentől kapott hivatását teljesítse. A hit adjon erőt mindannyiunknak, hogy Isten akarata szerint éljünk, s földi életünk után a mennybe jussunk!

Uram, Istenem! Te Szűz Mária lelkét fogantatása pillanatától kezdve megóvtad a bűnöktől és földi élete befejeztével megóvtad testét a romlástól. Irgalmasságodban bízva fohászkodom hozzád: segíts, hogy le tudjam győzni a rosszat magamban, s elhagyjam a bűnös élet útját! A te kegyelmeddel képes vagyok a menny felé törekedni, ahová Fiad édesanyja eljutott. Mária, égi édesanyám, oltalmazz anyai szeretettel az égből, hogy hivatásomat beteljesítve Isten elé állhassak a mennyben, ahol ő irgalmas szeretettel vár minden embert. Tekints rám az égből és segíts megtalálnom az utat, a hit és a szeretet útját, amelyen a mennybe juthatok.

Horváth István Sándor




Augusztus

AUGUSZTUS

Augusztus 1.

LIGUORI SZENT ALFONZ MÁRIA PÜSPÖK ÉS EGYHÁZTANÍTÓ

Emléknap


Nápoly közelében született 1696-ban. A római és a kánoni jog doktora. Pap lett, és megalapította a Megváltóról elnevezett társulatot, az úgynevezett redemptoristákat. Prédikációiban arra törekedett, hogy a nép keresztény életét előmozdítsa. Könyveket is írt, főként erkölcstani jellegűeket. Az erkölcstudománynak igazi mestere. XIII. Kelemen 1762-ben Santa Agata dei Goti püspökévé nevezte ki, e tisztétől hamarosan megvált. Rendtársai között halt meg a campaniai Noccra de' Paganiban 1787. augusztus 1-jén.

Augusztus 2.

VERCELLI SZENT ÖZSÉB PÜSPÖK


A IV. század elején Szardínia szigetén született; a római klérus tagjaként 345-ben választották Vercelli (Észak- Itália) első püspökévé. A hitet prédikálással terjesztette, papjai között – nyugaton elsőként – ő vezette be a szerzetesi életet. Hithűségéért Constantius császár száműzte, sokat kellett szenvednie. Hazájába visszatérve az ariánusokkal szemben az igaz hit visszaállításán fáradozott. Meghalt Vercelliben 371. augusztus l-jén.

Ugyanezen a napon, augusztus 2-án

SZENT EYMARD JULIÁN PÉTER ÁLDOZÓPAP


Franciaországban, La Mure városában született 1811-ben. Pappá szentelése után néhány évig lelkipásztori munkát végzett, majd belépett a Mária Társaságba. Az Eucharisztia misztériumának rendkívüli tisztelője volt, és az Oltáriszentség tiszteletére mind férfi- mind női társulatot alapított. Sok és üdvös kezdeményezése volt, amelyekkel a Szent Eucharisztia szeretetét a társadalom különféle rétegeiben előmozdította. 1868. augusztus 1-én halt meg szülővárosában.

Augusztus 4.

VIANNEY SZENT JÁNOS MÁRIA ÁLDOZÓPAP

Emléknap


Lyon mellett született 1786-ban. Sok nehézséget kellett leküzdenie, míg 1815-ben pappá szentelhették. Belley egyházmegyében, Ars falucskában a rábízott plébániát csodálatra méltó módon kormányozta, és vitte előbbre prédikációival, önmegtagadásával, imádságával és szeretetével. Nagyra értékelték őt, mint gyóntatót, a hívek mindenfelől sereglettek hozzá, és tanácsait szent tisztelettel fogadták. 1859. augusztus 4-én halt meg Arsban.

Augusztus 5.

SZŰZ MÁRIA RÓMAI FŐTEMPLOMÁNAK FELSZENTELÉSE (HAVAS BOLDOGASSZONY)


A 431. évi efezusi zsinat után, amelyen Jézus anyját Istenszülőnek nyilvánították, Rómában, az Esquilinus dombon III. Szixtusz pápa (432?-440) templomot építtetett az Istenszülő tiszteletére, ezt később Santa Mária Maggiore bazilikának nevezték. Ez Nyugaton a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére szentelt legősibb templom.

Augusztus 6.

URUNK SZÍNEVÁLTOZÁSA

Ünnep

Augusztus 7.

SZENT II. SZIXTUSZ PÁPA ÉS TÁRSAI VÉRTANÚK


Szixtuszt 257-ben szentelték Róma püspökévé. A következő évben, amikor augusztus 6-án a Kallixtusz temetőben misézett, Valenanus császár parancsára letartóztatták, és négy római diakónussal együtt ott helyben azonnal megölték. Ugyanabban a temetőben temették el.

Augusztus 8.

SZENT DOMONKOS ÁLDOZÓPAP

Emléknap


Az ókasztíliai Caleruegában (Spanyolország) született 1170 körül. Palenciában teológiát tanult, majd az osmai székesegyház kanonokja lett. Az albiak eretneksége ellen prédikációval és élete példájával eredményesen dolgozott. Erre a munkára társakat is toborzott maga mellé, és megalapította a prédikátorok (domonkosok) rendjét. Bolognában halt meg 1221. augusztus 6-án.

Augusztus 9.

A KERESZTRŐL NEVEZETT SZENT TERÉZ BENEDIKTA (EDITH STEIN) SZŰZ ÉS VÉRTANÚ, EURÓPA TÁRSVÉDŐSZENTJE

Ünnep


Breslauban (Németország) született 1891. október 12-én, zsidó szülei tizenegyedik gyermekeként. Filozófiát tanult, s az igazságot keresve Istenre talált. 1922. január 1-jén történt keresztségétől kezdve tanítással és könyvek írásával szolgált Istennek. 1933-ban belépett a kölni Kármelbe, ahol A keresztről nevezett Teréz Benedikta nevet kapta, s életét a zsidó és a német népért ajánlotta fel. Hazáját a zsidóüldözés miatt elhagyva 1938-ban a hollandiai Echt karmelita kolostorába nyert felvételt. Zsidó származása miatt 1942. augusztus 2-án a németek letartóztatták, és a lengyelországi Auschwitzba deportálták. A koncentrációs táborban kegyetlenül kivégezték, valószínűleg 1942. augusztus 9-én. II. János Pál pápa 1987. május 1-jén Kölnben boldoggá, 1998. október 11-én Rómában szentté avatta, 1999. október 1-jén pedig Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

Augusztus 10.

SZENT LŐRINC DIAKÓNUS ÉS VÉRTANÚ

Ünnep


A római egyház diakónusa volt, a Valerianus-féle üldözés idején szenvedett vértanúságot 258. augusztus 10-én, négy nappal II. Szixtusz pápa és négy római diakónustársa után. Sírja a Via Tiburtinához közeli Campo Veranon van, amely mellé Nagy Konstantin császár bazilikát emelt. Tisztelete már a IV. században elterjedt az Egyházban.

Augusztus 12.

CHANTAL SZENT JOHANNA FRANCISKA SZERZETESNŐ


1572-ben született a franciaországi Dijon-ban. De Chantal báró felesége lett, hat gyermekét vallásosan nevelte. Férjét korán elvesztette, ezután Szalézi Szent Ferenc lelki vezetése alatt kitartóan járta a tökéletesség útját. Szeretetszolgálatban főleg a szegények és betegek gondozását gyakorolta. Megalapította és bölcsen vezette a vizitációs nővérek szerzetesrendjét. 1641. december 13-án, Moulins-ban halt meg.
Chantal Szent Johanna Franciska emléknapja eredetileg december 12-re esett (halála évfordulójának előestje), augusztus 12-re lett áthelyezve.


Augusztus 13.

BOLDOG XI. INCE PÁPA

Emléknap


Az itáliai Comóban született 1611. május 19-én az Odescalchiak családjából. 1645-ben már bíboros volt. A szegények atyjaként ismerték Ferrarában, ahol legátusként működött. 1650-től novarai püspök lett. 1676-ban választották pápává. Kitűnt nagylelkűségével, jámborságával, tisztaságával, lelkiismeretességével, egyszerűségével. Hazánk török iga alóli felszabadításában sok érdeme volt. Buda visszafoglalásának napját Szent István királyunk tiszteletére az egész Egyházban ünneppé tette. Budavári szobrát 1936. október 6-án leplezték le. XII. Piusz pápa avatta boldoggá 1956. október 7-én.

Augusztus 14.

SZENT MAXIMILIÁN MÁRIA KOLBE ÁLDOZÓPAP ÉS VÉRTANÚ

Emléknap


1894. január 8-án született Lengyelországban szegény munkáscsaládból. Belépett a minorita szerzetesek köze, majd 1918. április 28-án Rómában pappá szentelték. Gyermeki szeretettel viseltetett a Szent Szűz iránt, megalapította a „Szeplőtelen Szűz Hadserege” nevű társulatot, amelyet mind hazájában, mind más országokban hatékonyan terjesztett. Misszionáriusként 1930-ban Japánba ment, és a keresztény hitet a Szeplőtelen Szűz hathatós segítségével igyekezett terjeszteni. Egészségi állapota miatt elöljárói a lengyelországi Niepokalanow kolostor ("?a Szeplőtelen városa") elöljárójává tették. A hazáját megszálló németek ismételten letartóztatták, majd 1941. május 28-án az auschwitzi haláltáborba szállították. Amikor egy szökevény miatt tíz embert éhhalálra ítéltek, egyikük helyett önként felajánlotta életét. Imáival és áldásával kísérte társait, míg 1941. augusztus 14-én ő is az örökkévalóságba költözött. VI. Pál pápa 1971. október 17-én boldoggá, II. János Pál pápa pedig 1982. október 10-én szentté avatta.

Augusztus 15.

SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE (NAGYBOLDOGASSZONY)

Főünnep

Augusztus 16.

SZENT PONCIÁNUSZ PÁPA ÉS SZENT HIPPOLITUSZ ÁLDOZÓPAP VÉRTANÚK


Ponciánuszt Róma püspökévé szentelték 231-ben. Maximinus császár 235-ben Hippolitusz áldozópappal együtt Szardínia szigetére száműzte. Itt Ponciánusz tisztéről lemondott, majd rövidesen meghalt. Testét a Callixtus temetőben helyezték el, Hippolituszét pedig a Via Tiburtina melletti temetőben. Mindkét vértanút a római egyház már a IV. század elejétől tisztelte.

Augusztus 18.

EUDES SZENT JÁNOS ÁLDOZÓPAP


A franciaországi Séez egyházmegye területén született 1601-ben. Pappá szentelték, sok éven át a plébániákon prédikált. 1643-ban megalapította Jézus és Mária társulatát (eudisták), hogy a szemináriumokban jó papokat neveljenek. A veszélyben forgó leányok megmentésére és keresztény nevelésére megalapította A szeretetről nevezett Miasszonyunk szerzetét. 1680. augusztus 19-én halt meg Caenben.

Augusztus 19.

SZENT BERNÁT APÁT ÉS EGYHÁZTANÍTÓ

Emléknap


1090-ben született a franciaországi Díjon mellett. Vallásos nevelésben részesült, 1111-ben a ciszterci szerzetesek közé lépett. 1115-ben a clairvaux-i monostor apátjává választották, rendtársait példájával kiválóan vezette az erények gyakorlására. Az Egyházban keletkezett szakadás miatt bejárta Európát a béke és az egység helyreállítására. Sok teológiai és aszketikus művet irt. Meghalt 1153. augusztus 20-án Clairvaux-ban.

Augusztus 20.

SZENT ISTVÁN KIRÁLY, MAGYARORSZÁG FÖVÉDŐSZENTJE

Főünnep


Esztergomban született 969 körül. A keresztény hitre térve Szent Adalbert püspök megkeresztelte. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Feleségével, Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével a magyar család első szent példáját adják. Igazságos, békeszerető és szent életű király volt, aki az Egyház törvényeit megtartotta, és alattvalói igazi javát kereste. Tíz püspökséget, több kolostort alapított, az egyházi életet messzemenően támogatta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérvárott, az általa építtetett Nagyboldogasszony-székesegyházban temették el. 1083. augusztus 20-án ugyanitt avatták szentté.

Augusztus 21.

SZENT X. PIUSZ PÁPA

Emléknap


Giuseppe Sarto 1835-ben Veneto tartományban, Riese falucskában született. 1858-ban szentelték pappá, s e tisztét kitűnően gyakorolta. 1884-ben mantuai püspök, majd 1893-ban velencei pátriárka lett. 1903-ban pápává választották. A „mindent Krisztusban megújítani” jelszóval vette át a kormányzást, ezt tetté is váltotta a lélek egyszerűségében, szegénységben és bátorságban. Ezekkel az erényekkel szította fel a keresztény életet a hívek között; kora tévedéseivel bátran szembeszállt. Meghalt 1914. augusztus 20-án.

Augusztus 22.

BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA KIRÁLYNŐ

Emléknap

Augusztus 23.

LIMAI SZENT RÓZA SZŰZ


A perui Limában született 1586-ban. Már otthon gyakorolni kezdte az erényeket, amikor azonban 1606-ban felöltötte Szent Domonkos harmadik rendjének öltözetét, a bűnbánat és a misztikus elmélkedés útján jelentősen előrehaladt. Meghalt 1617. augusztus 24-én, Limában.

Augusztus 24.

SZENT BERTALAN APOSTOL

Ünnep


Kánában született. Fülöp apostol vezette őt Jézushoz. A hagyomány szerint az Úr mennybemenetele után Indiában hirdette a hitet, és ott is szenvedett vértanúságot.

Augusztus 25.

SZENT LAJOS


IX. Lajos 1214-ben született, és már 22 éves korában Franciaország királya lett. Házasságot kötött, 11 gyermeke volt, akiket gondosan nevelt. Kitűnt a bűnbánat és az imádság szellemében, a szegények iránti szeretetben. Országa kormányzásában nemcsak a népek békéjére és alattvalói anyagi jólétére volt gondja, hanem lelki szükségletükről is gondoskodott. Krisztus sírjának felszabadítására keresztes hadjáratot indított. Karthágó közelében halt meg 1270. augusztus 25-én.

Augusztus 27.

SZENT MÓNIKA

Emléknap


Az afrikai Tagastében született 331-ben keresztény családból. Fiatal leányként a pogány Patríciushoz adták férjhez. Fiai között van Szent Ágoston, akinek megtéréséért sok könnyet hullatott és sokat imádkozott Istenhez. Az igazi édesanya mintaképe: hitét imádsággal táplálta és erényeivel ékesítette. Ostiában halt meg 387 őszén.

Augusztus 28.

SZENT ÁGOSTON PÜSPÖK ÉS EGYHÁZTANÍTÓ

Emléknap


Az afrikai Tagastében született 354-ben. Hányatott ifjúsága volt mind tudományos, mind pedig erkölcsi téren, mígnem Milánóban megtért, és 387-ben Szent Ambrus püspök megkeresztelte. Hazájába visszatérve aszketikus életet élt. 395-ben Hippó püspökévé választották. 34 éven keresztül hívei példakepe volt, beszédeivel és írásaival nevelte őket. Műveiben kora tévedései ellen küzdött, és az igaz hitet bölcsen világította meg. Meghalt 430. augusztus 28-án.

Augusztus 29.

KERESZTELŐ SZENT JÁNOS VÉRTANÚSÁGA

Emléknap

ZSOLOZSMA.HU

Papszentelés Füleken-Filip Čierny OFM, Fiľakovo, 05.07.2013


 
Újmisés papok 2013

Megnézem:

Jézus Szentséges Szívének főünnepe




"Uram, szeretni akarlak, de tanítsd meg nekem ezt a nehéz tudományt, azt a nehéz szokást, hogy hagyjam, hogy szeress, hogy a közelembe lépj és hogy érezzem a gyengédségedet!" - Ferenc pápa 


IX. Pius pápa rendelete alapján, 1856 óta, a pünkösd utáni 2. vasárnapot (úrnap nyolcadát) követő péntek Jézus Szentséges Szívének főünnepe.

Jézus Szíve Cor Iesu – Isten emberré lett Fiának a kereszten átszúrt szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe. Jézus egész embersége, így Szíve is az Isteni Személyt jelképezi, így hát a Szívben az Istenembert, magát Jézus Krisztust ünnepeljük.  A Szentírásban a szív nem lélektani, hanem egész-emberi fogalom: a szív a testi és lelki valóság kifejezője. Amikor tehát Jézus szeretete helyett a szívét tiszteljük, az elvont helyett a konkrét valóságra hivatkozunk, felidézve elménkben a megtestesülés titkát.

 Jézus Szívének átszúrása és oldalának megnyitása az isteni szeretet végtelenségét szimbolizálja. Az egyházatyák Jézus Szívét az élő víz forrásaként jelölik meg. A kisázsiai egyházatyák azt vallották, hogy a Jézus oldalából fakadó víz a keresztség és az Eucharisztia közvetlen jelképe, tehát az Egyház kegyelmileg Jézus oldalából született. Az alexandriai irányzat szellemi viszonylatban beszél Jézus Szívéről, amely a szellemi ismeret forrása, a szeretet és a misztikus egyesülés alapja (Szent Ágoston).

A Jézus Szíve-tisztelet már a középkorban kimutatható, különösen a német misztikusoknál (1250-1350). A gondolat terjesztői az Egyházban a karthauziak, majd a jezsuiták (különösképpen Eudes Szent János). A XVII. században kapcsolódott be a Jézus Szíve tiszteletbe a francia Alacoque Margit Mária (1920. május 13-án avatták szentté). A vizitációs nővér már novíciaként is Krisztus lelki látásában élt, belső életét rendkívüli jelek kísérték. 1673. december 27-én kapta az első kinyilatkoztatást Jézus Szent Szívéről, s az egyre folytatódó látomások (1675-ig) mind világosabb tartalmat nyertek: a Margitnak megnyilatkozó szelíd és alázatos szívű Jézus fájlalta az emberi hálátlanságot, s a Szív tisztelőitől engesztelést, a hónap első péntekjén gyónást és áldozást kért. Elöljárói kétkedéssel fogadták látomásait, de az időközben a kolostor elöljárójává kinevezett jezsuita Colombiere atya, aki Margit lelkiatyja lett, megnyugtatta őt a kapott kegyelmek valódiságáról. Margit feltárta előtte nagy látomását, melyet 1675. június 15-én, úrnapja oktáváján kapott: az Úr Krisztus megbízta azzal, hogy gondoskodjék a Jézus Szíve tiszteletről. Mindketten Jézus Szent Szívének ajánlották fel életüket.

 A Jézus Szíve tisztelet egyik jámborsági formája a Jézus Szíve-litánia, melynek szövegét 1718-ban Anna Magdaléna Remuzat vizitációs apáca foglalta írásba.

Hajnal P. (Forrás: Katolikus Lexikon, Új Ember Évkönyv 2010)

AZ ELSŐPÉNTEKI NAGYKILENCEDET, a Jézus Szíve-tisztelet imádságos gyakorlatát 9 egymást követő hónapban kell megtartani.

Jézus Szíve Alacoque Szt Margitnak adott ígéretei között szerepel: „Megadom a végső megigazulás kegyelmét mindazoknak, akik 9 egymást követő hónap első péntekén gyónnak és áldoznak. Nem halnak meg a halálos bűn állapotában, sem a nekik szükséges szentségek nélkül. Isteni szívem biztos menedékük lesz haláluk óráján.”

Az elsőpéntek hagyományos formája a minden hónap első péntekén való szentgyónás, majd a szentmisén való részvétel szentáldozással.

Jézus 12 ígéretet tett Alacoque Szent Margiton keresztül a világnak, amelyekben megmutatkoznak azok az irgalmak, amelyeket Jézus Szíve tesz azok javára akik hittel szeretik, tisztelik és szolgálják AZ Ő ISTENI SZÍVÉT.

Az ígéretek a következők:

2. Megadom és megőrzöm a békét családjaikban.
3. Minden bánatukban, szomorúságukban, gondjaikban megvigasztalom őket.
4. Életükben, de különösen átváltozásuk (haláluk) óráján biztos megmenekülésük leszek.
5. Kiárasztom bőséges áldásaimat minden vállalkozásukra.
6. A bűnösök Szívemben megtalálják az Irgalom forrását és végtelen tengerét.
7. A bágyadt, lanyha, erőtlen lelkek Szeretetre fognak gyúlni.
8. A buzgó lelkek rövid idő alatt tökéletességre jutnak.
9. Meg fogom áldani azokat a házakat, amelyekben Szívem képét kifüggesztik és tisztelik.
10. A papoknak meg fogom adni a kegyelmet, hogy a legkeményebb szíveket is megindítsák, és megérintsék.
11. Azok nevei, akik ezt az ájtatosságot terjeszteni fogják, Szívembe lesznek írva.
12. Mindazok számára, akik 9 egymásután következő hónap első péntekén áldoznak, megígérem a végső megtérés ajándékát; ők nem velem ellenségeskedésben fognak átalakulni (meghalni) , hanem megkapják a Szentségeket és Szívem biztos menedékük lesz a végső pillanatban.

Litánia Jézus Szentséges Szivéről

Uram, irgalmazz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!
Krisztus, hallgass meg minket!

Mennybéli Atyaisten! Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten!
Szentlélek Úristen!
Szentháromság egy Isten!

Jézus Szíve, az örök Atya Fiának Szíve, Irgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, a Szűzanya méhében a Szentlélektől alkotott Szív, Jézus Szíve, az Isten Igéjével lényegileg egyesített Szív,
Jézus Szíve, végtelen fölségű Szív,
Jézus Szíve, Isten szent temploma,
Jézus Szíve, a Magasságbelinek szent szekrénye,
Jézus Szíve, Isten háza és a mennyország kapuja,
Jézus Szíve, a szeretet lángoló tűzhelye,
Jézus Szíve, az igazságosság és szeretet tárháza,
Jézus Szíve, jósággal és szeretettel teljes Szív,
Jézus Szíve, minden erény mélysége,
Jézus Szíve, minden dicséretre legméltóbb Szív,
Jézus Szíve, minden szív királya és központja,
Jézus Szíve, amelyben a bölcsesség és tudomány összes kincsei megvannak,
Jézus Szíve, amelyben az Istenség egész teljessége lakozik,
Jézus Szíve, amelyben a mennyei Atyának kedve telt,
Jézus Szíve, amelynek teljességéből mindannyian merítettünk,
Jézus Szíve, az örök halmok kívánsága,
Jézus Szíve, béketűrő és nagy irgalmasságú Szív,
Jézus Szíve, dúsgazdag mindazok iránt, akik hozzád folyamodnak,
Jézus Szíve, az élet és szentség forrása,
Jézus Szíve, vétkeinkért engesztelő áldozat,
Jézus Szíve, gyalázatokkal tetézett Szív,
Jézus Szíve, gonoszságainkért megtört Szív,
Jézus Szíve, mindhalálig engedelmes Szív,
Jézus Szíve, lándzsával átdöfött Szív,
Jézus Szíve, minden vigasztalás kútfeje,
Jézus Szíve, életünk és feltámadásunk,
Jézus Szíve, békességünk és engesztelésünk,
Jézus Szíve, bűnösök áldozatja.
Jézus Szíve, benned reménylők üdvössége,
Jézus Szíve, benned kimúlók reménysége,
Jézus Szíve, minden szentek gyönyörűsége. Irgalmazz nekünk!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Kegyelmezz nekünk!
Isten báránya, ki elveszed a világ bűneit, Hallgass meg minket!
Isten báránya, ki elveszed a világ bűneit, Irgalmazz nekünk!

Szelid és alázatos szivű Jézus!
Alakítsd szivünket a te szent Szived szerint!

Könyörögjünk! Mindenható örök Isten! Tekints szeretett Fiad Szívére és arra a dicséretre és elégtételre, amelyet a bűnösök nevében irántad lerótt. Adj megengesztelődve bocsánatot azoknak, akik irgalmasságodért esdekelnek. Szent Fiad, Jézus Krisztus nevében, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Amen.

Imádság: Jézus Szíve Te tudsz mindent, Jézus Szíve Te látsz mindent, Jézus Szíve Te megtehetsz mindent. Jézus Szíve Te gondot viselsz reám, Jézus Szíve Te meghallgatod imám.

Címkék

  1. katolikus



ffff